Az óceánok műanyag szennyezettsége korunk aktuális és globális problémája (Caron és mtsai, 2018).
Ez a probléma nemcsak a vizsgált teknősöket, hanem az állatvilágot összességében érinti. A makroműanyagok elfogyasztásából származó halálozás széles körben megfigyelhető, például tengeri madaraknál, cetféléknél és szirénféléknél (Caron és mtsai, 2018). A műanyag törmeléket kimutatták már széles körben az állatvilágban, a kisebb zooplanktonoktól kezdve egészen a sziláscetekig (Pham és mtsai, 2017). Eddig több, mint 700 állatfajról számoltak be, hogy fogyasztott tengeri hulladékot és ez a szám egyre inkább növekszik (Pham és mtsai, 2017). Néhány helyen egész populációk kerültek miatta veszélybe, mivel olyan lépcsőzetes folyamatokat indíthat el, amelyek végül az ökoszisztéma legfontosabb funkcióinak megszűnését eredményezhetik (Pham és mtsai, 2017). Ezen felül sok száz másik fajra hatással van még. (Colferai és mtsai, 2017)
A teknősök kiemelt elszenvedői a műanyag szennyezettségnek. Vizuális alapon táplálkoznak, emiatt összetéveszthetik a tengerekben, óceánokban úszó műanyagokat, a táplálékot szolgáltató élőlényekkel, azok színe, áttetszősége, keménysége és mozgása alapján (Clukey és mtsai, 2017). A lenyelt műanyagok hónapokra felhalmozódhatnak a szervezetükben, amivel gyomor -és bélműködési zavarokat, blokkokat képeznek, megzavarják a zsír-anyagcserét, ami később nagy mennyiségű gáz felhalmozódását okozza az emésztőrendszerben.
Nemcsak elfogyasztásuk jelent komoly problémát, hanem egyéb életfunkciókat is gátolhatnak, pl. légzés, ami fulladáshoz vezet.
A tengeri teknősök képviselői között legmarkánsabban megfigyelhető a szennyezettség hatása. A tengeri teknősökre rendkívül veszélyes, és halálos kimenetelű, ha a műanyagdarabokat fogyasztják el étel gyanánt, és akkor is, ha a természetes zsákmányuk keveredik a műanyag törmelékkel (Pham és mtsai, 2017)
A tengereink és óceánjaink műanyag-szennyezettsége napjaink egyik legégetőbb hosszútávú problémája.
Több, mint 330 teknősfaj kritikusan veszélyeztetett, veszélyeztetett vagy sebezhető kategóriába esik, így láthatjuk, hogy ezek a fajok további fenyegetése akár a faj kihalásához is vezethet, így úgy gondolom, hogy a műanyagszennyezés egy olyan probléma, amiről beszélni kell.
A következőkben áttekintem a környezetbe érkező műanyagok tulajdonságait, forrásait, globális méretét, típusait, hatásait, mind a környezetre, a biótára, mind a gazdaságra.
Ezután tárgyalom a teknősök rendszertanát, majd az érintett szervek anatómiáját, jellemzőit, majd a szennyezés hatásait. Tanulmányokkal alátámasztva megvizsgálom, hogy milyen nehézségekkel néz szembe egy tengeri teknős a műanyagtörmelék esetleges elfogyasztása következtében.
Az egyéb veszélyeztető tényezők után – mint például az olajszennyezés -, után következtetés és összefoglalás következik, amelyekben azt tárgyalom, milyen megoldások jelenthetik a menekülést az egyedek számára.
Szeretnék rávilágítani, hogy a rohanó világban, ahol az átlagember célja a termékek gyors megszerzése és fogyasztása, mekkora problémát jelent az a hanyagság, amit az így felgyülemlett szeméttel okozunk. Végigvezetem, hogy az óceánokba érkező törmelékek, szemetek miként hatnak az ott élő állatok, de kiemelten a teknősök szervezetére.
Szakdolgozat, Biológia alapszak
Készítette: Varga Eszter Anna
Témavezető: Dr. Farkas János, Egyetemi adjunktus PhD, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék
Szerző: Varga Eszter Anna
Kivonat. Közlés a szerző engedélyével