Az allergiás megbetegedések száma folyamatosan növekszik, az allergiás reakciók is gyakrabban fordulnak elő.
Ez tény, és sajnos egyre kevésbé okoz meglepetést. Mint ahogy az sem, hogy a tünetek és a történések hátterében az emberek jelenlegi és a közeljövőben várható életmódja áll.
A probléma fokozódása pedig mindenféle rémhírkeltés nélkül is előrevetíthető.
Jogosan merül fel a kérdés, miért nem váltunk életmódot.
Miért nem váltunk életmódot lassan, miért nem közepes tempóban, miért nem radikálisan? Váltunk, valahogy, valakik, kisebb csoportok leginkább.
De sajnos össztársadalmi szinten ez nem működik hatékonyan.
Valahol mindig megakad a folyamat. Az okoskodáson, a hitetlenkedésen vagy az érdekeken, az érdekek ütközésén. És maradnak az antihisztaminok, cseppben, tablettában vagy szirupban.
Ha az életmód szerepét tudjuk, miért nem használunk kevesebb vegyszert és fertőtlenítőszert a háztartásban? Ennek kapcsolata, a túl “steril” környezet, a higiénia hipotézis szerint ott áll az allergiás folyamat mögött.
Miért nem marad egyensúlyban, miért nem tudja magát egyensúlyba hozni a mikrobiom. Ennek hátterében a fokozott gyógyszerhasználat, a meggondolatlan, indokolatlan antibiotikum alkalmazás oki szerepe bebizonyosodott. Kiegészítve a stresszhatások negatív előjelével.
Miért adunk a gyerekeknek egészen kicsi kortól nagy mennyiségű fajidegen fehérjét, tartósítószerekkel, mesterséges adalékokkal teli, manipulált, extrém módon feldolgozott, átalakított ételeket. Ennek az immunrendszerre, a gyulladások provokálására és az emésztőrendszer működésére terhelő hatásáról tengernyi evidence based irodalmi adat létezik.
Ezek csupán kiragadott példák, és megválaszolatlanok. Tények, amelyekből tények maradnak, és mégsem jön igazi változás.
Sokszor emlegetett szavunk a hisztamin, ha allergiákról beszélünk.
Nézzünk kicsit a hisztamin után.
Hisztamin a szervezetbe kívülről is bejuthat, például csaláncsípés vagy medúzacsípés, vagy mérges rovarok csípése során. De vannak gyógyszerek, mint a morfin és az atropin, amelyek kiszorítják a sejtekből a hisztamint, így okoznak allergiás tüneteket.
Az élelmiszerek egy része is tartalmazhat hisztamint, ilyenek a tenger gyümölcsei, a vörösbor, bizonyos sajtok, a paradicsom, a csokoládé. Ezek akkor okoznak gondot, ha a máj és a bélfal enzimjei nem tudják lebontani a hisztamint.
Vannak élelmiszerek, amelyek a szervezet saját hisztamintermelését fokozzák. Ilyen a kagyló, az eper, a hal, a paradicsom, a csokoládé, az ananász, az alkohol, a nyers tojásfehérje.
Az emberi szervezetben a hisztamin főleg a hízósejtekben és a bazofil sejtekben tárolódik, és az allergiás reakciók során felszabadul onnan.
Ezt követően a megfelelő szervek sejtjeihez kötődve alakulnak ki az ismert allergiás tünetek.
A felszabadult hisztamin négy féle receptoron fejti ki a hatását.
H1 receptorok a simaizmokon (bélfal, és máris bizonyítja a hasmenést) és az erek endothel sejtrétegén találhatók, ami a fokozott éráteresztő képességet, az allergiás vizenyőt, ödémát magyarázza. Az allergiás nátha és a csalánkiütés kialakulásában játszik szerepet, valamint az alvás szabályozásában is.
H2 receptorok a gyomor úgynevezett parietális sejtjeiben találhatók, a bekötődő hisztamin stimulálja a gyomorsavtermelést.
H3 receptorok a központi és perifériás idegrendszerben fordulnak elő, a hisztamin bekötődésére változik az idegi ingerület-átvivő anyagok mennyisége
H4 receptor a csontvelőben, a fehérvérsejteken, a immunrendszer működésében és a sejtek differenciálódásában játszik szerepet, a lépben és a csecsemőmirigyben befolyásolja az immunműködést.
Amikor annyit mondunk allergia, valójában egy folyamatábrát határozunk meg, mert a szénanátha nem csupán az orrot érinti, az ételallergia pedig nem csupán a belek tünete.
Így az antiallergiás kezelés sem.
Az antihisztaminok újabb és újabb generációit igyekeznek tünet és szervspecifikussá tenni, a mellékhatások minimalizálása érdekében.
Hiszen az köztudott, hogy az első generációs antihisztaminok nemcsak a bőrön megjelenő viszkető kiütésekre hatottak, hanem kiválóan lehet aludni is tőlük.
Szóval akkor hogy is lehetne életmódot váltani előbb?
Az antihisztamin előtt?
Mert az antihisztaminok létjogosultsága egyértelmű, ha egyértelmű.
De hol vannak a megelőzés lehetőségei?