[A cikk átlagos olvasási ideje 6 perc]
Március elején több online médium foglalkozott a magyarországi házi gyermekorvosi ellátás helyzetével, kiemelve a házi gyermekorvosok számának drasztikus csökkenését. Mielőtt valaki politikára terelné a szót, azért azt fontos leszögeznem, hogy a nyilvántartott házi gyermekorvosi praxisokok száma tény, és nem függ attól, hogy ki teszi közzé ezt a számot.
Szóval a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnőke, Dr. Póta György számolt be arról, hogy az országban van 1400 gyermekorvosi praxis, ahol az orvosok többségének életkora 70 feletti.
Aki szeretné, az aktuális KSH adatokban leellenőrizheti, no meg azt is, hogy ez orvosonként van, hogy 2000 (!!!) kis pácienst jelent.
Persze az olvasók felháborodtak, negatív kommentek, a szokásos “hájp”.
Én meg kíváncsi voltam, hogy na, ha ennyi vélemény van, nézzük már meg a másik oldalról is: mit gondolnak az érintett szülők a túlterhelt gyermekorvosi praxisokról?
Így a statisztikából, meg a szülői visszajelzésekből csak kirajzolódik egy világosabb kép, és hátha tudunk tenni valamit az ellátás minőségének javításáért, addig is, amíg nem “szaporodnak” meg a fiatal, agilis, Dr. Novák Hunorhoz hasonló rátermett gyermekorvosok.
225 kérdőívet töltöttetek ki. Először szomorkodtam. Nem értettem, ha a tömeg felháborodik, alig várja, hogy hőbörögjön, amikor összefogásra van lehetőség, akkor meg “mééér” nem lép a tettek mezejére? Na de ez megint messzire vezetne, úgyhogy elengedtem…
Tehát 225 kitöltött kérdőív! 71 kérdés tematikusan, a házi gyermekorvosi ellátásról, kb. 15-25 perc a szülők életéből. Már azokéból, akik kitöltötték. Ez egy kvantitatív kutatás, az átlag 100-200-as mintavételekhez képest mindenképpen szép szám. És köszönöm a részvételt.
Most akkor térjünk rá az összegzésre!
Válaszadók nemi összetétele, kora, lakhely szerinti eloszlása
- 98%-ban hölgyek válaszoltak, ennek 59 %-a 31 és 40 év közötti, 29% 41-50 éves, 11% 18-30 éves.
- 42% egy gyermekes, 40% két gyermekes, 13% három gyermekes, 4% négy gyermekes anyuka.
- 68%-a a gyerekeknek 3-6 év közötti, azaz óvodás korú.
- 84 %-ban Pest megyeiek töltötték ki a kérdőívet, 60% volt a Budapesti részvétel.
Tehát fontos megállapítani, hogy a kérdőív eredménye elsősorban a Budapesti, másodsorban a Pest megyei ellátásra reflektál.
3% mondta, hogy nincs a körzetében gyermekorvos.
Miután a vidéki válaszadók száma elenyésző volt a kutatásban, ezt a számot azért ne tekintsük pozitív sikernek.
Gyermekorvosok kor és nemi eloszlása
Ahogy a HGYE nyilatkozatában szembesültünk vele, lényegében a szülők válasza is azt a tényt tükrözi, hogy a gyermekorvosok többsége idős, nyugdíj szélén áll, vagy már a nyugdíj korhatárt is túllépte.
- A válaszadók gyermekorvosainak a neme 89%-ban nő.
- 33% úgy véli, a gyermekorvosa 41-50 év közötti, 59% teszi 50 év felé az orvosának a korát.
Rendelési idők, konzultáció hossza, elérhetőség
Nagyszerű szembesülni azzal, hogy szinte minden válaszadó (98%) tisztában van azzal, hogy mikor érheti el a gyermekorvosát.
Az viszont már itt is kiderül, hogy a túlterheltség miatt a gyermekorvosoknak csak 60%-a tudja 24 órán belül visszahívni a szülőt, írásos válasz pedig csak 40%-ban érkezik.
A telefonos időpontegyeztetés 64%-ban működik, a szülők majd 30%-a írásban is tud időpontot foglalni. Nade nem a rendelő honlapján, mert ez a lehetőség csak 4 % számára adott, és ők azok akik a foglaltság állapotát is látják az online felületen. 4%!
Ugye ami működik egy magánpraxisban, az kivitelezhetetlennek tűnik az állami ellátásban. Az időpontfoglalással tudnánk csökkenteni a várakozási időt, ami nemcsak a szülőknek lenne stresszcsökkentő hatású, de az orvosnak is. Nem beszélve arról, hogy a gyerek egy influenza járvány idején mégsem kényszerülne 1-2 órát eltölteni a beteg gyerekekkel, (sokszor felnőttekkel ) teli rendelőben.
A kérdőív válaszai szerint időpont foglalás nélkül az átlagos várakozási idő tehát 1- 1,5 óra, de nem ritka az ettől hosszabb, akár 2 órás várakozás is.
98% tisztában van a rendelési időkkel.
A válaszadók 60%-a elégedett a rendelési idők hosszával és gyakoriságával, és 83% úgy gondolja, elég időt szán az orvos a gyerekére.
A szülők 70%-a szerint átlagosan 5-15 perc jut egy gyerekre a rendelésen.
Internet, Social Media
- Csak a szülők 40%-a nyilatkozta, hogy a gyermekorvosi rendelőnek van honlapja, 20%-nak fogalma nincs, van-e.
- Ebből is csak 24% találja úgy , hogy rendszeresen frissül a rendelési idő a rendelők honlapján.
- 34% találkozott már a rendelő facebook oldalával is.
- Csak a válaszadók 25%-a szerint van a gyerekorvosának saját honlapja is, viszont ebben az esetben a rendelési idők mindig naprakészek.
- 40% találkozott a gyerekorvos saját facebook oldalával.
Ezek a számok Pest megyei viszonylatban is “gyérek”, hiszen az internet ma már alap, még az óvodáskorú gyerek is nyomkodja a telefont, tehát a leggyorsabb, legkönnyebb információ-átadás lehetősége kiaknázatlan az egészségügynek ebben a szegmensében.
Váróterem tisztasága, felszereltsége
A szülők 25% kifejezetten nem találja megfelelőnek a rendelők higiéniáját, elrendezését. Sokan írták, hogy szellőzés, klíma , nagyobb fogadótér kellene, és persze fertőző beteg szűrés, hogy a gyerekek a fent említett hosszú várakozási idő alatt ne legyenek kitéve további fertőzésveszélynek.
Szinte mindenki nehezményezte a sorszámhúzó rendszer hiányát.
A szülők nem tudnak az idővel tervezni, amikor gyermekorvoshoz mennek. Egyik probléma veti föl a másikat. Hogy ne fertőződjön a gyerek, és mert sokan vannak a váróban, szívesen tennének pár kört a szabad levegőn, nade nem tudják, mikor következnek…
A játszósarkot (64%), már ha van, a válaszadók többsége (84%) nem találja higiénikusnak, korosztálynak megfelelően fölszereltnek.
Nem beszélve arról, hogy a rendelőkhöz tartozó felnőtt mosdó nincs ellátva WC papírral, tisztálkodó szerekkel.
Kevés rendelő rendelkezik szoptató szobával.
A többség megjegyezte az ingyen WIFI-t, ha már nincs játék, TV, akkor legalább a WIFI legyen elérhető, hogy a gyerekek a telefonnal lefoglalja magát a várakozás alatt.
Az étel- , ital automata merült még föl, mint minőségi előrelépés, de ezek mind fél-megoldások, hiszen az alap a várakozási idő csökkentése kéne legyen.
Orvosi rendelő tisztasága, felszereltsége
A rendelővel a válaszadók többsége elégedett.
A rendelő felszereltségével 80% elégedett, 91% a tisztaságát is megfelelőnek tartja.
Orvos és asszisztens kommunikációs stílusa, szakmai felkészültsége
A válaszadók 90%-a elégedett mind az orvos, mind az asszisztens kommunikációs stílusával, és szakmai felkészültségével.
Ugyanakkor az írásos véleményekből kirajzolódik egy ideális orvos, asszisztens profil, és az abszolút negatív profil is.
Ezeket későbbiekben teszem közé.
Kötelező védőoltásról vélemény
85% a kötelező védőoltás mellett van. 13% ellenzi.
Miért érdekes ez? Már megint egy a média közriogatási szándékának ellentmondó adat. Nyomják az internetes portálok itthon, külföldön, hogy csökken a kötelező oltással beoltott gyermekek száma… Lehet, hogy nem is olyan biztos ez a drasztikus csökkenés? Vagy nem is drasztikus? Persze vannak megbízható források, amelyek a házi gyermekorvosok jelentésein kell, hogy alapuljanak. Nem a vakcina előállító gyógyszergyárak eladási adatain… Érdekfüggetlen hiteles, objektív adatot lenne jó vizsgálni, arányokkal, és persze szakmai szempontból ellenérzés nélkül az oltást ellenző szülők bevonásával.
Alternatív gyógymódok
64%-a a szülőknek alternatív gyógyászatot is kipróbál, és mindannyian azt állítják, hogy tapasztaltak egyértelmű javulást alternatív gyógymód használatakor. A tavalyi évben az alternatív gyógymódra a válaszadók többsége 5.000 és 100.000 Ft között költött éves viszonylatban.
Magán gyermekorvosi rendelés
- 47% (106 fő) vitte a gyermekét magán gyermekorvosi rendelésre 2018-ban, volt aki több, mint 10 alkalommal, az elköltött magánrendelésre fordított összeg itt is 5.000 és 100.000 Ft között szóródik.
- A válaszadók gyerekorvosának 13 %- ban van magánrendelése, amit 11% igénybe is vesz.
- 35% pedig szeretné, hogy az orvosának legyen magánrendelése.
Gyermekétkeztetés
A válaszadók gyerekeinek 8,2 %-a vegetáriánus, ebből 1,8 % (5 válaszadó) teljes növényi étrenden él.
Akik ezeket a válaszokat adták, jelezték, hogy az étkezéssel kapcsolatban a gyermekorvos, védőnő felkészültsége nem megfelelő.
Összességében tehát a beérkezett válaszok is mutatják az ismert irányt:
- több fiatal, felkészült orvosra van szükség, hogy csökkenjen a várakozási idő, és minőségi ellátást tudjon az orvos nyújtani, kevesebb stressz mellett;
- fejlesztendő az online jelenlét, szintén a várakozási idő csökkenne ezáltal, még úgyis, ha hirtelen nem terem sok gyermekorvosi praxis;
- helyi kényelmi megoldások tudják elviselhetővé tenni mind a gyerek – szülő, mind az orvos számára a közös munkát (várótermek felszereltsége, szellőzés, stb.);
- nem feltétlenül a magánorvosi praxis a megoldás, a válaszadók értelemszerűen az állami ellátás minőségének javulására vágynak, az orvosaikkal a többség elégedett.
- és egy plusz információ: muszáj lesz még nagyobb intenzitással üldözni a “nem evidence based” alternatív gyógymódokat – már aki ezt tekinti küldetésének (!) , mert a kérdőív válaszadóinak 64%-a még mindig hatékonynak találja. Talán ezt is másképpen kellene megközelítenünk, nekünk orvosoknak…
És egy utolsó észrevétel a részemről. Oké, hogy több jól képzett orvos kell, de azért azt se felejtsük, hogy bizony a megelőzésben a szülőnek van vaskos szerepe, és akkor idecitálnám a szokásos közhelyet: a szülői példa fontosságát…
Ebben az esetben végre mind a két fél, orvos és szülő a saját feladatára fókuszáltan tudna tenni az egészséges gyermekért, felelős keresés helyett összhangban együttműködve.
Vagy túl idealista vagyok?