Három európai országból (Németország, Svédország és Finnország) ) és három amerikai államból (Colorado, Georgia és Washington) összesen 9 000 gyermeket vontak be a vizsgálatba – 3 hónapos csecsemőtől 3.5 éves gyermekekig – a bakteriális fajgazdagság feltérképezése céljából, a tőlük vett 12 500 székletmintán keresztül.
A vizsgálat során a fejlődő bél-mikrobiom három időbeli fázisát különítették el:
- fejlődési fázis (3-14. hónap),
- átmeneti fázis (15–30. hónap) és
- stabil fázis (31–46. hónap)
Rámutattak, hogy az anyatej fogyasztása az egészséges mikrobiom kialakulásának legjelentősebb tényezője.
A szoptatás során találkozik a csecsemő és veszi magához a Bifidobacterium fajokat (B. breve és B. bifidum), amelyek az anyatej elhagyása után a bélmikrobiom gyorsabb „érését” eredményezik, és védettséget nyújtanak a nemkívánatos baktériumfajok (Firmicutes) ellen.
A környezeti tényezők, a földrajzi elhelyezkedés, a családi és háztartási szokások szintén hatással vannak a mikrobiom alakulására.
A tanulmány a baktériumok genetikai alapú feltérképezése, rendszertani besorolása, illetve az autoimmun betegségek és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának összefüggéseit tárja fel. Az adatok fényében rámutat az élet korai szakaszában a meghatározó mikrobiális struktúrák és funkciók kialakulásának összefüggéseire, melyek hosszú távra megalapozzák egészségünket.
(A kép családi fotó, az Anyám és én ?)