Azt gondolom, ez éppen aktuális téma lesz 🙂
Amikor 1906-ban a bécsi gyermekorvos, Pirquet megalkotta az allergia fogalmát, aligha gondolta, hogy száz évvel később csaknem minden negyedik európai ember ettől a betegségtől szenved majd. Bár az immunrendszer kutatása rohamléptekben halad előre, úgy tűnik, mintha egy megválaszolt kérdés további kérdések áradatát indítaná el. És az allergia konkrét okait még mindig homály fedi.
Az allergiás beteg kezelésének nem nélkülözhetetlen feltétele, bár kétségkívül fontos támogatója az allergiavizsgálat.
Kisgyermekeknél az immunrendszer éretlensége miatt bizonyos allergiavizsgálatok eredményei biztonsággal nem értékelhetők.
Mindenképpen hasznos azonban, ha ismerjük a különböző allergiás tünetekkel összefüggésbe hozható növények virágzási idejét.
Kora tavasszal, akár februártól elkezdődhetnek a típusos allergiás tünetek a barkás fák, bokrok virágzásával.
Első a mogyoró, majd az éger, nyír, szilfélék, a nyár, fűz, bükk, tölgy.
A kora nyári tünetekért leggyakrabban a pázsitfűfélék és a különféle gabona pollenek a felelősek.
A késő nyári allergiát, júliustól októberig a gyomnövények okozzák. A lándzsás útifű, fekete üröm és a parlagfű a legelterjedtebb Magyarországon.
Az allergiás betegségre való hajlam több gén által meghatározottan öröklődik, ezért a gyermekek allergiás hajlama a szülők hasonló megbetegedésének ismeretében nagy eséllyel megjósolható.
Homeopátiás kezelés célja, hogy az esetleges öröklött hajlam és a provokáló külső hatások ellenére megelőzhető legyen a betegség, és a már kialakult allergia mellékhatás mentesen kezelhető legyen.
A megelőzés kezdődhet a szülők és a gyermek alkati kezelésével, majd a kezelés kiegészülhet az esetleges allergiás tünetek homeopátiás terápiájával.
A megfelelő tüneti szer kiválasztása az allergiaszezonban jelentkező jellegzetes, különös, egyedi, sajátságos betegségtünetek megfigyelésével történik.
Nem kell megijedni, ha kicsi a gyerek, nem, vagy alig beszél. A jellegzetes tüneteket akkor is észre fogjuk venni, ha nem mondja. Az állandósuló szem- és orrdörzsölést, az orrpiszkálást, a szobában vagy a szabadban való rosszabbodást vagy éppen javulást.
A nagyobb gyerekek pedig pontosan beszámolnak az érzeteik jellegzetességeiről, csak rá kell kérdeznünk.